LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT

BOTRÁNYOS VALÓSÁGOK! A DÖBBENET, A KIJÓZANODÁS ÉS A REMÉNY LAPJA. A JÖVŐ TÖRTÉNELME. A LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT. Negyedévi ténymagazin.

Szlimák Hajnalka:

 LIKVIDÁLJÁK A HUNOK EGYHÁZÁT?

AZ ÚJ „EGYHÁZTÖRVÉNY” KORLÁTOZZA AZ EMBEREK VALLÁSSZABADSÁGHOZ VALÓ JOGÁT?

 

 

A Magyar Alkotmány, továbbá az Alapvető Jogok Európai Kartája, 1949 óta biztosítja a vallásszabadság jogát:

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

A vallásszabadság, más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás, azon alapvető EMBERI JOGOT jelenti, mely szerint az embereknek megengedett a hitük szerinti vallásos tevékenységek gyakorlása, illetve ezek HIRDETÉSE (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Tágabb értelemben a vallások és bizonyos (a fenti alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó) világnézetek egyformán hirdethetők, képviselhetők és az állam szempontjából egyforma elbírálásban részesülő állapotát értik.

 

A jelenlegi jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet, kétharmados többséggel. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti.

A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; ha tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; ha legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon; ha az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; ha a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; valamint ha tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát. A legalább ezer tag meglétére vonatkozó kritériumot az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslata törölte.

Mindezek ismeretében felkerestem az Univerzum Egyházának élnökét (főpapját) Kisfaludy Györgyöt, aki egyházával az ősrégi Magyar Katolikus vonalat képviseli, valamint a HUN Kisebbség alapítóját Novák Imre Josuát, aki szintén alapító tagja a fent nevezett egyháznak.

 

Leleplező: Nem feltétlen arra vagyok kíváncsi, mi a véleményed a törvény bevezetéséről, inkább pár mondatban szeretném bemutatni nézeteiteket, illetve az Univerzum Egyházát. Úgy tudom ez egyben a HUNOK Egyháza is?

 

K. Gy.: Úgy tűnik kitört a vallásszabadság. A „történelmi” egyházak összefogtak a „történelmietlen” egyházakkal szemben. De legalább a koptokat már elfogadták. (az Egyiptomban és Etiópiában élő, az ókorból máig fennmaradt keresztény közösség. A kopt nyelv a koptok által a késő-ókortól beszélt nyelv, az egyiptomi legkésőbbi fejlődési fázisa. A szerk.) Ők olyan régiek, mint az írott történelem, meg még néhány ezer év. De amikor a Szépművészeti Múzeumban nagy érdeklődéssel végignézegettem a kopt kiállítást, hogy-hogynem csak egy olyan tárgyat tettek ki, ami kétezer évesnél idősebb volt. Azt gondolhatná a kedves olvasó, hogy a tőlünk légvonalban is vagy 2500-3500 kilométerre élő koptoknak a magyarsághoz semmi közük sincsen. Pedig arra is vannak rokonaink.

   thebai_kapolna.jpg

Ha valakinek ismerős ez a kép, az nem a véletlen műve. Kiváló magyar egyiptológusunk Vörös Győző fedezte fel ezt a nagyszerű freskót, és a kutatók Krisztus után 400 köré teszik ennek a kápolnának a keletkezését. Thébával szemben a hegyoldalban található. Ez a hegy inkább egy hordalékdűne, amit egy katasztrófa halmozott ide. Ugyanilyet a Parciumban is sokat láttam.

A hunok szentegyházának szentkönyve, az Arvisura, Paál Zoltán kéziratából olyan adatokat hozott nyilvánosságra, ami bizony arra utal, hogy az ókori Egyiptomhoz igenis nagyon komoly közünk volt. Akkor ott még nem arab lakosság élt, és azt is megtudhatjuk belőle, hogy az ókori olimpiák története sem a görögökkel kezdődött, hanem sokkal régebben. Erre utal az is, hogy a nyugati „kedvelőik” által írástudatlannak és műveletlennek kikiáltott őseink Krisztus előtt 4040-ben egyszerűsítették a rovásírásukat, vagyis több mint hatezer évvel ezelőtt már létezett a ma is korszerű betűírásunk. Az igaz, hogy ez már a Holddal való összeütközésünk után volt. Nézzük a feljegyzés szövegét!

Ezek a kőtáblák a Napnál is világosabban hirdették, hogy a rokon Szabírok 3808. nyárünnepi és a garaúzok tudása szerinti 1856. tűzszerzési évben Hárpia-Tórem az Istenek viaskodásában a Holdat a Földünk felé irányította, de Kaltes-asszony és a Földanya azt kitérítette. Így a Hold Atlantic napnyugati sarkánál Földünket csak súrolta. Azóta Atlantic fokozatosan süllyed. Borzalmas mennyiségű por került a levegőbe, eljegesedtek a Föld sarkai, a jég elborította még a tengereket is és Atlantic mágneses sarkán meghaltak az emberek. Ez bizony a vízözön hatezer évvel ezelőtti leírása, és akár hiszik, akár nem, ennek a hatalmas katasztrófának látszanak a nyomai a Föld térképein is, csak arra is figyelni kell, hogy a Hold körülbelül negyedakkora égitest, mint a Földünk, és így ekkora nyomot is kell találnunk.

holdbecsapodas_2.jpg

Ezen a régi földgömbön jól látszik a hatalmas ütközés nyoma. Az azóta eltelt évezredek alatt lassan elhordódott, eloszlott az óceán fenekén a holdkőzet, és a holdpor, de tessék csak utánajárni a dolognak. A kráter – aminek a közepe is megvan a Zöldfoki szigeteknél – valóban akkora, mint a Hold.

 

Kultúránk már akkor is négyezer éves volt a Földön, amikor ez a hatalmas katasztrófa bekövetkezett, és már akkor is keresztények voltunk, és ugyanabban az Istenben hittünk már akkor is, mint ahogyan erre rá is jöttek Amerika felfedezése után nem sokkal, hogy a már milliószám lemészárolt indiánok is ugyanazt az Istent imádják, csak sokkal régebbi rituálék szerint. Ezek be is épültek az ottani katholikus szertartásokba, és a mai napig is megmaradtak. A Magyarországon újraindult vallási reformáció megengedte ezeknek a régi szertartásoknak és régi vallási közösségeknek a működését, de most egyetlen éjfél utáni szavazással megszüntették a törvényesen működő hitközösségeket, és ugyan minduntalan a pénzről beszélnek, és bizniszegyházakról, ezek az egyházak csak nagyon kis töredékét kapták a teljes egyházi támogatásnak. Ebből kiviláglik, hogy nem a pénzről van szó. Talán már ki is jelölték a Husz Jánosokat. A KDNP vezére mindenesetre már újpogányokat emleget, vagyis az a veszélyes, aki dobol, nyilaz és lovagol. Nem árt tudni, hogyha a cápa a kezedből eszik, a lábadból is fog…

 

A HUN KISEBBSÉG MEGSZÁMOLTATIK....

 

Leleplező: Novák Imre Josua jelenleg azon munkálkodik, hogy a HUNOK hivatalosan szerepelhessenek az idei népszámláláson, mint Magyarországi kisebbség. Holott már 2001-ben szerepeltek a népszámláláson, majd 2005-ben jött az Országgyűlés, majd az Alkotmánybíróságnál s az Országgyűlés jelenlegi Emberi Jogi és Kisebbségi bizottságához került az ügy. A hivatalos szervek és a tudomány részéről milyenek voltak az első reakciók akkoriban?

 

N.I.J.: Természetesnek gondoltam, hogy a politikától fogunk meleget és hideget kapni, de a történettudomány élvonalának reakciója meglepett és fájdalmasan érintett. A médiában megszólaló tudósok többsége egyértelműen élcelődött, durván viselkedett.

2001-ben nyilatkozta Keresztes László (DE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék): „Akik most hunoknak mondják magukat, ezek a kérdések nem nyelvészeti, nem is régészeti, nem is történelmi kérdések elsősorban, hanem esetleg az orvostudomány vagy a pszichológiai kutatások körébe tartoznak.”

2004, Kronstein Gábor (TTE tagja a mai kor hunjairól): „A félműveltek, a ködevők, életük sivárságából”

2004, Thoroczkay Gábor (történész, ELTE): „Aki elhajol az elfogadott nézettől, lényegében nem tagja többé a történészcéhnek!”

2004, Berta Árpád (SZE dékán.): „Alapos szociálpszichiátriai vizsgálatot is megigényelhetne az, hogy esetleg hun nemzetiség van e Magyarországon!”

2004, Lukácsi Béla (MTA támogatásával MVE enciklopédia. szerkesztő): „Egyáltalán merhetünk ilyet mondani, hogy hun?”

2005-ben még meghallgatta a hunokat az OGY Emberi Jogi, Kisebbségi Bizottsága. Ennek részeként Róna-Tas András (MTA) és Bálint Csanád (MTA) véleményezték a hunokat. Róna-Tas szerint egyetlen „nyelvtöredék, személynév, helynév nem mutatja” a hunok továbbélését. Évtizedekig tartotta magát az a szakmai nézete Róna-Tasnak, hogy van három hun szó, de ő azt a hármat is visszavonta.

Előre elnézést kérek, de Semjén Zsolt aki Magyarország miniszterelnök helyettese, s az akkori bizottság alelnöke, előfordult, hogy szintén élcelődött a hunok kapcsán, erről hangfelvétel, hivatalos jegyzőkönyv is van természetesen.

Az MTA szakértők nyilatkozatát Vizi E. Szilveszter (volt MTA elnök) írta alá, ami után Göncz Kinga (Esélyegyenlőségi Miniszter) Asszony is állást foglalt az ügyben. Miniszter asszonyt szociális téren elismert szakembernek tartják. Egyetlen miniszternek sem felelőssége, hogy „mindentudó” legyen a saját szakterületén, de álláspontjából látni lehet, hogy szinte teljesen átvette az MTA álláspontját, így önálló miniszteri álláspont szinte nem fedezhető fel.

A nevezett ülés végén a bizottságnak - a magyar és nemzetközi média jelenlétében - határozottan elmondtam: Az Árpád-Ház és a Hunok kihalásáról beszélni tudománytalan dolog!

 

Leleplező: Az Alkotmány Bíróság hat éve nem döntött az ügyükben, mit gondol miért?

 

N.I.J.: A hunok leírták AB beadványukban állásfoglalásként, hogy ha teljes körű jogaikat megkapják, vállalják a hun történelem objektív felkutatását, bemutatását, részt vesznek a nemzetközi konferenciákon, a magyar történelemtanítás részesévé válnak, s a nemzet fölemelkedésében, ami a nemzet megítélését tartja elsődlegesnek, abban objektív részt vállalnak, s partnerei vagyunk és leszünk a mindenkori Magyar Kormánynak! Megítélés, mint létezés, vagyis a hunok és a magyarok léteznek, és ez megkérdőjelezhetetlen tényező!

Az alkotmánybírák legjobb tudásuk szerint keresik a megoldást. Nem egyszerű, hiszen a hunok létezése társadalmunk minden szegmensére kihat. Ezzel relációban a hunok mindenben megfelelnek az alkotmányban, a kisebbségi törvényben foglaltaknak is.

Aktuális a kisebbségi törvény módosítása, s az AB mulasztásos alkotmánysértést állapított meg több alkalommal az OGY részére, mely szerint a kisebbségeknek már húsz éve parlamenti képviselet járna.

 

Leleplező: Népszámlálás lesz, nemzetiségi pont, mi fog történni a hunok tekintetében?

 

N.I.J.: A Hunok Szentegyházának kitiltása kapcsán nehéz azt mondani, hogy vallásszabadság van, a világi hunok kapcsán döntéshiány mutatkozik. A kettő együtt nyilvánvalóan arról szól, hogy a hunokat nem akarják vagy nem tudják kezelni a társadalom vezetői; másra nem akarok, nem fogok gondolni, élettapasztalatom, tanulmányaim a jószándék tanáról szólnak.

A 2001-es népszámlálás – külön kérésre – kiadott KSH adatai leírták, hogy az országban 95 hun személy van. Nem 95-en voltunk, az adatok valahol félúton nem tudom hova lettek, ennek továbbgondolása jelenleg nem az én dolgom. Most százezer vagy százezres nagyságrendű hun közösségről beszélhetünk az országban! Nincs mitől félni, én az ember ezt gondolom! A mai korban hunnak lenni egy életérzés. Mindenki nyugodt szívvel és szívének teljes erejével, bölcsességével vallja meg hunságát a népszámláláson!

 

Leleplező: Kérdéses tehát továbbra is, hogy a hunokat elismerik e valaha Hunniában, és hogy saját ősi keresztény vallásukat gyakorolhatják e? A forrást megkérdőjelezők, mégis abban a folyóban mossák a szennyesüket, melynek megtagadják a létezését...

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 48
Tegnapi: 131
Heti: 1 474
Havi: 6 062
Össz.: 1 037 178

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: LIKVIDÁLJÁK A HUNOK EGYHÁZÁT? - Szlimák Hajnalka
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT - © 2008 - 2017 - leleplezo.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »