LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT

BOTRÁNYOS VALÓSÁGOK! A DÖBBENET, A KIJÓZANODÁS ÉS A REMÉNY LAPJA. A JÖVŐ TÖRTÉNELME. A LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT. Negyedévi ténymagazin.

  Drábik János:

Zsebünkre megy a pénzügyi terrorizmus

Új sorozat megdöbbentőháttérinformációkkal, titkokkal

(Elsőrész)

 

A pénzügyi terrorizmus a szervezett magánhatalom háborúja a világ pénzrendszere és a világgazdaság egésze feletti hegemónia megszerzéséért és megtartásáért. Ezt a háborút a globális hatalmi elit folytatja azért, hogy a világ erôforrásait megszerezze a közhatalmat gyakorló struktúráktól, elsôsorban a nemzetállamoktól, hogy azokat liberalizációval, deregulációval, privatizációval és globalizációval a saját ellenôrzése alá vonja. Ily módon a termelôgazdaság és a pénzgazdaság hozama az általa működtetett pénzügyi struktúrákhoz és multinacionális cégekhez áramlik. A globális hatalmi elit így tovább tudja koncentrálni és centralizálni a saját hegemóniája alatt az emberiség vagyonát, erôforrásait.

Ebben a pénzuralmi világrendben a közgazdaság (ökonómia) helyébe a pénzgazdaság (krematisztika) lép. A pénzuralmi világrend hatalmi technikáit tágabban és szűkebben is értelmezhetjük. Tágabb értelemben a pénzuralmi rendszer azt jelenti, hogy a gazdasági élet közvetítőközege (jelrendszere), vagyis a pénzügyi szféra veszi át az uralmat az érték-elôállító termelôgazdaság felett. A szervezett magánhatalom a krematisztika rendszerében a hangsúlyt a közvetítésre, a kereskedelemre helyezi. Elsôdleges célja a pénzbôl, ha lehet a termelôgazdasági kockázatok megkerülésével, még több pénzt elôállítani. Ehhez kamatmechanizmussal működtetett hitelpénz-rendszer kialakítására van szükség. Ennek a segítségével lehet eladósítani a gazdasági élet szereplôit, az egyéntôl a vállalatokon át az államokig. A krematisztika elôfeltétele, hogy magán-ellenôrzés alá kerüljön a pénzkibocsátás és a kamatszabályozás.

A szervezett magánhatalom ezért elsőlépésként a pénz kibocsátását veszi el a szervezett közhatalomtól, az államtól, és helyezi a saját ellenôrzése alá. Ennek egyik technikája a magántulajdonban, illetve magánellenôrzés alatt álló központi bankok létrehozása, és a monetáris szuverenitás megszerzése a részükre. A másik módszer, hogy csak olyan közvetítôközeg tölthesse be a pénz funkcióját, amely a szervezett magánhatalom ellenôrzése alatt áll. Ezért a közvetítôközeg lehetôleg olyan nemesfém legyen, amelybôl csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre, és amelyet gondosan adagolva, folyamatosan pénzszűkét lehet elôállítani. A pénzszűke pedig lehetôvé teszi hitelmonopólium létrehozását, és magas pénzhasználati díj, vagyis kamat szedését. A nemesfém tartalékként használása lehetôvé teszi a valódi pénz bankjegyek formájában, papírpénzként történőforgalomba hozatalát. Így lehetôvé válik a nemesfémpénz-mennyiség többszörösét kitevőpapírpénz forgalomba-hozatala, a „fractional reserve" pénzrendszer elterjesztése, általánossá tétele.

A magánellenôrzés alatt álló hitelpénzrendszerre áttérés megkönnyíti a szervezett pénzhatalom számára az irányított eladósítást, és kamat formájában az értéket elôállító gazdaság hozamának a kisajátítását. A nemzetközi pénzkartell az egyes államok eladósításával arra tudja használni ezeknek az államoknak az adószedési monopóliumát, hogy segítségükkel szedje be közadó formájában a magán-kibocsátású hitelpénze után követelt kamatsarcot. Ily módon az állam, a szervezett magánhatalom ingyenes kamatjövedelem behajtójává vált. Mindehhez arra volt szükség, hogy az államok saját pénz kibocsátása helyett, amelyre a szuverén államnak joga van, a nemzetközi pénzkartellt működtetőszervezett magánhatalomtól vegyenek kölcsön olyan pénzt, amelyet maguk is kibocsáthattak volna közérdekű feladataik finanszírozásához. Az államok eladósítását megkönnyíti az erôegyensúly politikájának a kialakítása, egymással szembenálló erôközpontok létrehozása és felfegyverzése, adott esetben pedig háborúk kirobbantása.

A háború sok pénzbe kerül, amit azonnal nem lehet adó formájában ráterhelni a lakosságra. Ezért háborús készülôdés és háború viselése idején minden állam maximálisan eladósodik. A szervezett magánhatalom mint pénzkartell ezért a szembenálló táborok kialakításával óriási extraprofithoz jut, és a hitelek gondos adagolásával még azt is el tudja dönteni, hogy meddig tartson a háború, és ki kerüljön abból ki gyôztesként. Azt is meg tudja szervezni, hogy ne csak a gyôztes fizesse meg a felvett háborús hiteleket kamatostul, de a legyôzöttnek is legyen annyi gazdasági ereje, hogy fizetôképes maradjon. Neki meg kell fizetnie nagyrészt az ôt legyôzőfél adósságait is, továbbá saját adósságát, valamint a jóvátételt.

Át kell állni tehát a közpénzrendszerrôl a magánpénzrendszerre, folyamatos pénzhiánnyal fent kell tartani a hitelpénz iránti növekvőkeresletet, és oly mértékben kell növelni az egyes személyek, vállalatok és államok eladósodását, hogy az értékteremtőgazdaság hozama ahhoz a pénzkartellhez áramoljon adósságszolgálat és kamat formájában, amely értéket nem állít elô, csupán a mások által elôállított árukat, szolgáltatásokat, erôforrásokat osztja szét. Ez olyan szélsôséges vagyoni megoszláshoz vezet, amelynek aránytalan hatalmi viszonyok a következményei. Ha egy szűk érdekcsoport ellenôrizetlen túlhatalommal rendelkezik, akkor szükségszerűen megjelenik a hatalommal való visszaélés. A túl-koncentrált, túl-centralizált pénzügyi hatalommal való visszaélés gazdasági terrorizmushoz vezet. Ma már bizonyított tény, hogy a gazdasági terrorizmus a fegyveres terrorizmus pusztító hatását is felülmúlja.

Terrorizmus az, ha a küzdőfelek szándékosan vagy gondatlanul beletörôdve veszélyeztetik a harcban nem álló ártatlan személyek életét és biztonságát. A világ pénzügyi rendszerét irányító nemzetközi pénzkartell a rendelkezésére álló pénzügyi eszközökkel - eladósítással, a kamat- és a profitszivattyú működtetésével - erôszakosan uralkodik a tôle függőországokon és népeken. Az elnyomó pénzdiktatúra következtében milliók veszítették el munkahelyüket, vagyonukat, egzisztenciájukat, és kerültek a létminimum közelébe, vagy süllyedtek a mélyszegénységbe. A pénzügyi és gazdasági eszközökkel végrehajtott erôszak olyan terrorizáló világerônek bizonyult, amely a fegyveres erôszakhoz hasonlóan képes veszélyeztetni ártatlan milliók életét. Minden egyes ember legfôbb értéke a saját élete, ezért aki ezt az életet nem fegyveres erôvel, de pénzügyi, gazdasági kényszerítőeszközökkel veszélyezteti, az ugyanúgy terrorcselekményeket követ el, mint a fegyverrel és bombával harcoló terroristák. Ezt tekintjük a pénzügyi terrorizmus tágabb értelmezésének.

 

A pénzügyi terrorizmus csúcstechnológiája

 

A pénzügyi terrorizmusnak azonban van egy szűkebb értelmezése is. Ez az, amikor a legváltozatosabb csúcstechnológiák felhasználásával egyes zárt, maffiajellegű pénzügyi érdekcsoportok - az érvényes jogszabályok durva kijátszásával - a gátlástalan profitszerzés érdekében tömeges méretű pénzügyi csalásokat hajtanak végre. Ezzel sokmillió embert, számos vállalatot és magát az államot is súlyosan megkárosítják. A pénzügyi rendszer állami ellenôrzés alól való kivonása, és a pénzügyi technikákkal végrehajtott tömeges fosztogatás az elmúlt évtizedben pénzügyi eszközökkel vívott háborúvá alakult át.

A Goldman Sachs, a nemzetközi pénzkartell leghatalmasabb befektetőpénzintézete kulcsszerepet játszott a 2008-2009-es pénzügyi világválságnak a kirobbantásában, és ma már bizonyíthatóan őhúzta a legtöbb hasznot belôle. A Goldman Sachs fokozatosan monopolizálta a maga számára a New York-i tôzsde komputerizált program üzletágát. Ez tette lehetôvé, hogy ennek a pénzügyi befektetőóriásnak döntőszerepe legyen a pénzügyi összeomlás elôkészítésében, valamint abban, hogy ne álljon rendelkezésre a válság elkerüléséhez szükséges likviditás.

2008. szeptember 29. bebizonyította, hogy ha egy szűk érdekcsoport kezében túl nagy hatalom összpontosul, akkor a nagy bankok könnyedén manipulálják a tôzsdei és pénzpiaci algoritmusokat, és így a pénzügyi és gazdasági mozgásokat a tetszésük szerinti irányba tudják terelni.

Ami 2010. május 6-án történt a New York-i tôzsdén, az valójában megismételte azt, amit korábban, 2008. szeptember 29-én már megtapasztalhattunk. 2008 ôszén hallgatta ki az Egyesült Államok Kongresszusa a Goldman Sachs felelôs vezetôit. Az amerikai törvényhozás szeptember 29-én szavazott arról, hogy a monopóliumellenes törvény alapján kisebb egységekre oszlassa fel azokat bankokat, amelyek „túl nagyok ahhoz, hogy csôdbe menjenek". A Wall Street irányítói nyomást akartak gyakorolni a színfalak mögül a közhatalom képviselôire, ezért a New York-i tôzsde fennállása óta a legnagyobb zuhanást érte el, amikor mindössze tíz perc leforgása alatt az index 700 pontot csökkent. Az amerikai törvényhozók ezen a napon nem szavazták meg az elsőbankmentőcsomagot, mire a pénzpiac napi 778 pontos zuhanással válaszolt. A félelemkeltés sikerült, mert a Kongresszus pánikba esve végül is elfogadta a tervezett bankmentőcsomagot. Az átlag amerikaiak közcélt szolgáló adóbefizetéseibôl átcsoportosítottak több trillió dollárt (egy trillió itt ezer milliárdot jelent) egy olyan idôpontban, amikor minden egyes dollárra szükség volt ahhoz, hogy működôképessé tegyék a megbénult gazdaságot. A gazdaság élénkítése helyett a pénzügyi spekulánsokhoz került a közpénz, pontosan azoknak a zsebébe, akik a pénzügyi összeomlást okozták, és akik ebbôl a katasztrófából óriási méretű profitra tettek szert.

A jól irányított, precíziós, magas frekvenciájú technikával végrehajtott pénzügyi támadás megmutatta a közhatalom képviselôinek - a washingtoni Kongresszus tagjainak -, hogy ki az igazi úr, ki a hatalom legfôbb birtokosa a mai Amerikában. Ma már a pénzpiaci tranzakciók 70%-át ilyen magas frekvenciájú kereskedelmi programok, vagyis komputer algoritmusok irányítják. A Goldman Sachs, amely monopolizálta a maga számára ezeket a programokat, tetszés szerint tudja elôidézni a tôzsdei árfolyamok szárnyalását vagy összeomlását. A Goldman Sachs, a Wall Streetnek ez a „vezénylőtábornoka", az elektronikusan programozott kereskedés monopóliumával ténylegesen egy pénzügyi tömegpusztító fegyverhez jutott a New York-i tôzsdén. A Wall Street Bonaparte Napóleonja, a Goldman Sachs 2010. május 6-án valójában a közhatalmat képviselőtörvényhozóknak szegezte pénzügyi tömegpusztító fegyverét, hogy engedelmességre kényszerítse ôket.

David DeGraw kidolgozott olyan „double-auction market-making" technológiát, amelyre a magas frekvenciájú kereskedésre vonatkozó HFT szabadalmak sorában 1996 óta 132-szer hivatkoztak. Ezért elgondolkodtató, hogy „High Frequency Financial Terrorism, Wall Street Bankster's Maintain Death Grip on United States" (Magas frekvenciájú pénzügyi terrorizmus, a Wall Street bankárgengszterei tovább fojtogatják az Egyesült Államokat, 2010. május 11.) című írásában ez a szakember azt állítja: a Goldman Sachs, a JP Morgan és társai egyszerűen kikapcsolták a komputer kereskedési programok „buys" (vételi) részét, és mesterségesen elôidézték a tôzsde összeomlását. Amikor tiszta lett a levegô, egyértelművé vált, hogy a politikusok nem fogják feldarabolni a „túlságosan nagy ahhoz, hogy csôdbe menjen" bankokat. Ekkor valamennyi eladási részt kikapcsolták a komputer programokból, és a tôzsde azonnal visszatért a normális üzemmódhoz.

Ezt DeGraw „Manchurian Candidate piacnak" nevezte, arra célozva, hogy úgy viselkedik, mint egy programozott agyú bérgyilkos, amely biorobotként végrehajtja az adott parancsot, ha elhangzik a titkos kód, amely beindítja az agyba beépített programot. Ily módon a Wall Street tetszése szerint tudja az általa kívánt irányba terelni a továbbra is piacnak nevezett, de robotként működőtôzsdét. Az átlagemberek milliói pedig azt hallják a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül, hogy ezt az összeomlást nem a Wall Street pénzügyi terroristái idézték elô, hanem az ún. „piac" öntörvényű mozgásában beálló rejtélyes zavar okozta a katasztrófát.

A következőnapon a washingtoni Szenátus 61-33 arányban elutasította a túl nagy bankok felosztására vonatkozó törvényjavaslatot, továbbá megszületett az a megállapodás is, amelynek értelmében a központi bankra, a FED-re vonatkozó törvénybôl törölték a számviteli nyilvántartás ellenôrzésére vonatkozó rendelkezéseket. A Goldman Sachs képviselôi megkezdték a tárgyalást az Egyesült Államok Értékpapír- és Tôzsdefelügyelet Bizottsága illetékeseivel egyesség megkötésére az ellenük indított ügyben. A Goldman ezúttal is sikeresnek bizonyult, bizonyítva, hogy a rekordméretű pénzügyi csalások kifizetôdnek. A pénzkartell részérôl 2010 januárjában volt egy harmadik, kisebb támadás is. Obama elnök sajtóértekezleten jelentette be, hogy támogatja a FED korábbi elnökérôl, Paul Volckerrôl elnevezett Volcker-Rule-t (Volcker szabály), amely erôteljesen korlátozta volna a magas frekvenciájú komputer programokkal végrehajtott kereskedést. Ekkor a tôzsde-index mindössze 430 ponttal csökkent. Utána már egy szó sem esett a Volcker-Rule-ról, és maga Obama sem tett róla többé említést.

Az elmondottak lényege az, hogy egy már viszonylag jól lokalizálható pénzügyi terrorista hálózat - a globális hatalmi elit kezében lévőpénzkartell - vette át az Egyesült Államok pénzrendszerének irányítását. Az amerikai társadalom túlnyomó többsége ma már ennek a pénzügyi terrorista hálózat túszának tekinthetô. A pénz- és korporációs oligarchia gondoskodott arról, hogy a politikusokat érdekeltté tegye ezekben a nagystílű pénzügyi szélhámosságokban. Ha a pénzügyi terroristák valamiért nem tudják érvényesíteni akaratukat, akkor rendelkeznek akkora hatalommal, hogy óriási nyomást gyakoroljanak a társadalomra, és milliók életét keserítsék meg néhány perc alatt. Az általuk beindított pénzügyi világválság nyomán egyedül Amerikában 50 millióan élnek a szegénységi szint alatt vagy annak közelében. 30 millió munkaképes Amerikainak nincs munkája. Eddig ötmillió amerikai család ment csôdbe, és számuk várhatóan 15 millióra növekszik 2014-ben. Az amerikai gyerekek 50%-a élelmiszerjegyeken nőfel.

Az egyes tagállamokban rekordmagasságúra növekedett a költségvetési hiány, és az Egyesült Államok eladósodottsága miatt megszorításokra kell számítani. Mindez minden rekordot túlszárnyaló profitot és sokmillió dolláros bónuszokat jelentett a pénz- és korporációs oligarchia vezetőcsoportjai számára. Az átlag terroristák rögtönzött házi bombái helyett a pénzkartell CDO-kat (Collateralised Debt Obligation, fedezettel ellátott adóskötelezettség) használ. A pénzkartellnek nincsenek precíziós lézersugárral irányított rakétái, vannak viszont a magas frekvenciájú kereskedéshez hipermodern komputerprogramjai. Tömegpusztító fegyverei sincsenek, vannak viszont fegyverként bevethetőderivatívái. Tudomásul kell vennünk, hogy vannak toxikus, erôsen mérgezőpénzügyi eszközei, és olyan adósságbombái, amelyeket készen tart a bevetésre az amerikai lakosság ellen, ha egyszer valóban megindul a gazdaság növekedése. A fôhatalmat gyakorló pénz- és korporációs oligarchia nukleáris arzenálja több száztrillió titkos derivátumból és rejtett adósságbombából áll. Ezek a bombák már ketyegnek, és arra várnak, hogy a hatalomra jutott pénzkartell tetszés szerinti idôpontban bevesse ôket.

A pénzügyi és gazdasági terrorizmus visszaszorításához elengedhetetlenül szükséges a könyvvizsgáló cégek felelôsségének növelése. Az egyes vállalatok mérlegét készítô, illetve átvilágító könyvvizsgáló cégek azonban névtelenek akarnak maradni. Arra hivatkoznak, hogy ha nyíltan vállalják önmagukat, és közreadják adataikat, akkor kiszolgáltatják magukat a terroristáknak. A 2008-ban bekövetkezett pénzügyi összeomlás és gazdasági válság azonban arra késztette a PCAOB-t, a Public Company Accounting Overside Boardot, hogy kezdeményezze a könyvvizsgálati tevékenység átláthatóságának növelését, és a számviteli nyilvántartásokat és a vállalati mérlegek elkészítését körülvevőtitkolódzás enyhítését. Az ellenállás odáig ment, hogy az egyik legtekintélyesebb könyvvizsgáló cég vezetôje 2009 ôszén levelet írt az említett szabályozó hatóságnak, amelyben azt állította, hogy a hatóság által kért adatok nyilvánosságra hozatala, vagyis az, hogy az auditáló cégek írják alá jelentéseiket, a belföldi és a nemzetközi terrorizmus célpontjaivá tenné e cégeket. A levél írója, Paul Rohan odáig ment, hogy akár emberrablással vagy a mérlegkészítőszemély elrablásával is számolni kell.

Ennek a hisztérikus félelemkeltésnek az a célja, hogy a könyvvizsgáló és mérlegkészítőcégek ezt a fontos közérdeket szolgáló tevékenységüket a nyilvánosság elôl gondosan elrejtôzve, tetszésük szerint folytathassák. El akarják kerülni, hogy a pénzügyi átvilágítást végzőcégeknek és munkatársaiknak az adatai nyilvántartásba legyenek véve, ha az általuk készített dokumentumokról kiderül, hogy azok pontatlanul vagy szándékosan meghamisítva készültek. Európában már ez a norma, de az Egyesült Államokban ezt nem akarják bevezetni. Ha nem sikerül ezt a fontos tevékenységet a nyilvánosság nyomása alá helyezni, akkor az továbbra is lehetôvé teszi a pénzügyi és gazdasági hatalommal való visszaélést, a számonkérés és a felelôsségre vonás lehetôsége nélkül.

Kevin D. Freeman Pentagon számára készített jelentése nyomán a pénzügyi terrorizmusnak egy egészen más fajtája is a közéleti vita tárgya lett. A szerzőszerint a törékeny és fenntarthatatlan pénzügyi pálya, kombinálva homályos globális kereskedelmi gyakorlattal, könnyen kihasználható lehetôséget nyújtott a pénzügyi terrorizmus számára 2007-2008-ban. Több rendkívülinek mondható esemény a nemzetközi kereskedelemben, például a nyersolaj árának a szélsôséges megemelkedése, normális körülmények esetén nem szokott elôfordulni. Az Egyesült Államok vonatkozásában már kellôen megalapozza a kételyeket az amerikai pénzügyi intézményeknél bekövetkezett nagymértékű hirtelen zuhanás és óriási mennyiségű pénz eltűnése a piacokról rövid időalatt más rendellenességgel együtt.

Kevin Freeman Pentagonnak készített jelentése nem kíméli Amerikát. Behatóan foglalkozik az Egyesült Államok pénzügyi politikájának fogyatékosságaival, kormányzati intézményeinek felelôtlen döntéseivel, és a nyomukban elôálló eseményekkel. A jelentés három hipotézist fogalmaz meg, amely abból indul ki, hogy az Egyesült Államok az elôzőbekezdésben ismertetett okok miatt könnyen válhatott a pénzügyi terrorizmus célpontjává. A legtöbb olyan magyarázat, amelyeket lekezelôen összeesküvési elméletnek szoktak nevezni, bizonyíthatóan tartalmazhat késôbb igaznak bizonyult állításokat.

Mata Harley, aki az egyik legolvasottabb amerikai blognak, a „Flopping Aces"-nek („Sikertelen Aduk") a belsőmunkatársa, alapos elemzésben válaszolt a Freeman által készített jelentésre. Elsôként a kôolaj árának manipulálását vizsgálta meg (amelyet spekulációs fegyverként alkalmaztak) a „2008 Financial Terrorism - Conspiracy or Part of The Perfect Storm?" című tanulmányában, amely 2011. március 4-én már olvasható volt az Interneten. Normális feltételek között egy pénzügyi-gazdasági szereplőa hozam maximálására törekszik. Ennek érdekében lelassítja az áremelkedést, hogy így elhárítsa a gyanút, és minimalizálja a keresletre gyakorolt negatív hatásokat. Az áraknak a hirtelen kiugró megemelése ezért olyan szándékot jelez, hogy bizonyos érdekelt csoportok gazdasági fegyverként kívánják bevetni a kôolaj árának a szembeszökőfelhajtását. Az elsőszakasz célja az volt, hogy elég többletvagyon - likvid pénzeszköz - álljon rendelkezésre a második szakasz beindításához, a piacokon koordináltan, egy idôben végrehajtott „bear raids" tranzakciók finanszírozásához.

(A teljes cikk a Leleplező 2011/2 számában)

 

// -->

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 115
Tegnapi: 162
Heti: 502
Havi: 6 243
Össz.: 1 018 202

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A PÉNZÜGYI TERRORIZMUS I. - A ZSEBÜNKRE MEGY - Drábik János
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT - © 2008 - 2017 - leleplezo.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »