LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT

BOTRÁNYOS VALÓSÁGOK! A DÖBBENET, A KIJÓZANODÁS ÉS A REMÉNY LAPJA. A JÖVŐ TÖRTÉNELME. A LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT. Negyedévi ténymagazin.

 

A Tenkes kapitánya is

a labancok besúgója volt

 

- Örsi Ferenc tizenegy évig szolgálta az állambiztonságot -

 

 

Huszonöt évvel ezelőtt egy ünnepi est műsorvezetőjének hívott Kaposvárra a Somogyi Néplap főszerkesztője: Jávori Béla. Akkor már ötödik éve közölte a lap a "Somogyi tájak, emberek" című sorozatát a megyéből elszármazott országosan ismert emberekről. Rólam is írtak, mint aki siófoki, s Kaposvárott járt általános és középiskolába. Minden évben egyszer meghívták és zsúfolt nézőtér előtt színpadra szólították a sorozat öt-hat szereplőjét, akivel avatott műsorvezető beszélgetett, s mindenki előadott valamit mesterségéből. Abban az évben műsorvezetőként én, a televíziós kaptam a feladatot, hogy Szita Ferencnek a megyei könyvtár igazgatójának megnyitója után nyilvános interjút készítsek Bencze Ilonával, a Madách Színház művészével, Lőrincz László orientalista íróval, Csupor Lászlóval a kaposvári zeneiskola tanárával és tanítványával Drahos Béla fuvolaművésszel, Balázs József politológussal, Örsi Ferenc íróval és a vörsi pávakör asszonyaival. Telt ház előtt jól sikerült az est, túl is léptük időnket félórával.

 

Az ezt követő vacsorán a Szabadság parki étteremben Jávori Béla a jobbomra Bencze Ilonát ültette, - Ica gyönyörű volt akkor is -, bal oldalt pedig Örsi Ferit, mondván: "Ti mindketten úgyis tévések vagytok." Pedig nem, amikor én 1969-ben az MTV-hez kerültem, Feri már nem volt ott. 1963-tól 1968-ig bírta, elment a kedve, mert "Nem vagyok már versenyló, nem futok forgató kapacitások, meg jó műsorsávok után, ez nem egy írói alkotóműhely. Itt különböző szekértáborok hadakoznak egymással, mindegyiket kívülről irányítják, nem erre való az időm. "- mondta nyilvánosan. Inkább a "Pajtás" újságot választotta, oda ment főmunkatársnak, mert a Tenkes kapitányának kirobbanó sikere azt bizonyította, hogy a gyerekek nemzeti múltunk izgalmas, színes eseményein keresztül jobban köthetők hazafias történelmünkhöz, mint az osztályharc ideologikus levezetése útján. Igaz, eredetileg azért kereste fel a siklósi várat, mert egy Kanizsai Dorottyáról szóló regényt akart írni, de aztán megváltoztatta a témát és a Rákóczi szabadságharc dunántúli harcait idézte fel.

[Az ifjúsági regény majd a tévéfilm főszereplője: Eke Máté kapitány - a legendás Zenthe Ferenc alakította, ki Siklós város díszpolgára lett - Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros katonája, költött személy, akiben a jobbágyból lett kuruc tiszt alakját formálta meg Örsi, ő és Buga Jakab, a csikósból lett harcos, huszár virtussal járnak túl a gyáva és nehézkes labanc zsoldosok eszén. Eke nagy ellenfele a siklósi vár parancsnoka, I. Lipót ezredese: báró Eberstein Eckberg, aki a francia harctereken győzedelmeskedett, a Dunántúlon azonban kevés lett az akadémiákon és a térképek előtt szerzett tudás, itt zsoldosok helyett népi hősökkel, kuruc hazafiakkal kerül szembe és alulmarad a ravaszsággal is megáldott, jobbára parasztokból verbuvált csapatokkal szemben.]

Vörösborral koccintottunk, gratuláltam Ferinek: szépen, hatásosan olvasta fel Petőfi Jövendölését és Gábor Andor Kályha mellett című versét. Aztán megjegyeztem:

- Azt hiszem mindent elmondtam rólad...

- No azért nem mindent - válaszolta határozottan, némi rejtélyes mosollyal.

Kissé magamba roskadva végig gondoltam: mit felejtettem ki. Úgy találtam, mindent szóba hoztam, amit előre megbeszéltünk. Átvettem magamban a leckét.

 

 

Nem mondhatom el most"

 

 

1927. április 17-én született Barcson, "de már hat hónaposan pécsi lakos voltam", ott kezdte a középiskolát, a háború alatt hadifogságba került, hazatérve érettségizett, s két évet végzett a jogi egyetemen. Dolgozott gyógyszertári laboránsként, könyvelőként, 1954-től a pécsi rádió falu rovatának munkatársa. Közben az 1952-től 1956 végéig megjelent "Dunántúl" című folyóirat egyik felfedezettjeként riportokat, elbeszéléseket, egyfelvonásost publikál, a Szkander bégről szóló drámáját ("Testvértüzek") a Pécsi Nemzeti Színház is bemutatta. 1957-től a színház segédrendezője, dramaturgja. 1963-ban költözött Budapestre, s került a Magyar Rádió és Televízióhoz. A Tenkes kapitányán kívül drámát írt Zrínyiről, a „ Zöld Notesz" című regényében hadapród iskolások németországi viszontagságait ábrázolja a II. világháború utolsó évében. A „Princ a katona", a „Patyolat akció" és a „Négyen az árban" egyformán közönségsikert aratott. [Utólagos megjegyzés: 2009 novemberében Budapesten dramatikus táncalkotásként táncszínpadon is életre keltették a Tenkes kapitányát a Honvéd Táncszínház táncosai és a Honvéd Színház művészei.] Munkásságáért 1984-ben József Attila díjat, televíziós műveiért Arany Nimfa díjat kapott. A Szovjetúnióban és Mongóliában „Tovaris Tenkescs"-nek szólították, Saigonban „Miszter Tenkez"-nek.

- Te Feri, én mindent elmondtam, amiről előzetesen szó volt.

- Persze, amit elmondhattál. És amit nem?

Ekkor még azt hittem, arra gondol, amit tudtam, ám természetesen nem beszéltünk róla. Nem volt sem ajánlatos, sem időszerű, sem az alkalomhoz illő (a Vörös Újság megjelenésének évfordulójához kötött sajtó napi ünnepségen) megemlíteni, hogy Örsi 1956 októberében a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója munkástanácsának volt a tagja, ezért 1957-ben letartóztatták és hat és fél hónapig vizsgálati fogságba került. Akkor szakította meg a Dunántúli Napló című Pécsett megjelenő napilap az emlékezetesen megfilmesített „Négyen az árban" folytatásos közlését.

- Nem lett volna okos dolog feszegetni az 56-os forradalomban való részvételedet - folytattam. Nem vetted észre, hogy az első sorban a megyei tanács és a pártbizottság vezetői között ott ült a megyei rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese?

- De láttam...

- Hát akkor?

- Nem erre gondoltam, nem a forradalomra. Másra.

- Áruld el végre!

Mélyen és hosszan hallgatott maga elé nézve. Igaz, ekkor már megivott néhány pohárral, talán túlságosan is gyorsan.

- Nem mondhatom el most.

- Jó, akkor most vacsorázzunk, igyunk és majd elmeséled holnap, ha kipihented magad.

- Soha! Titok.

- Hogy' értsem ezt Feri?

- Úgy, hogy majd halálom után tíz évvel megírhatod. Ha közben rájössz, vagy valaki elmondja neked. Mert én nem.

Ebben maradtunk. Zárásig beszélgettünk, időnként felálltunk, sétáltunk a parkban, aztán külön ültünk egy darabig, majd ismét visszamentünk a közös asztalhoz. Akkorra már tényleg sokat ivott. S mintha valami tüskét őrzött volna magában Kaposvárról, minősítgette a várost balról, jobbról elégedetlenül, idézve Ady Endrét, aki ezt írta mikor ott járt: „Ez az ország legporosabb városa, ahol az eseménytelenség és az aluszékony nemtörődömség órái századok lassúságával kullognak." S folytatta Adyval: „Hideg és süket emberek/Néztek rám , a vánszorgóra,/Egy-egy század volt egy-egy óra" Elkísértem a szállodáig, én másutt laktam és külön is utaztunk haza Budapestre.

Két nap múlva, rozsdaszínű délután a televízióhoz közeli pinceborozóból jött fel kettesben egy ismeretlen, merev arcú, nyakkendős, öltönyös férfivel, ami azért is meglepő volt, mert oda korábban csak társaságban járt, abban, melynek eredetileg elmaradhatatlan tagja volt Kovalik Karcsi, Eck T. Imre, Pető Sanyi, Márton Bozsó, Húbert Pisti, Tóth Gábor, a gyártásvezető, és haláláig Pintér Gyuszi. Elmentek mellettem, zavartságát derűvel akarta elütni, s csak annyit mondott: „...és még Kaposvár akar versenyezni Péccsel?!"

 

Fedőneve: „Háy Gyula", „Szűcs Ferenc"

 

Örsi Feri 1994. augusztus 13-án meghalt. Pécsen, 1997. június 16-án az Irószövetség volt székházán emléktáblát helyeztek el, mely megörökíti az 56-os ősz íróinak nevét: Örsi Ferencét, Szántó Tiborét és Galsai Pongrácét.

2006. október 5-én pedig - 12 évvel halála után - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójaként rábukkantam Örsi Ferenc állambiztonsági beszervezésének kartonjára, majd a 3.1.2. M-32800 számú munka dossziéjára, mely jelentéseit tartalmazza 1960 és 1971 között.

Tizenhét év telt el halála óta.

Nehéz lélekkel, de valósághűen megpróbálom visszaadni a titkos iratok tartalmát.

6-os nyilvántartó kartonja szerint 1961. november 19-én szervezte be a BM. Baranyai megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályáról Gyutai Kálmán rendőr főhadnagy informátornak, hazafias alapon, „Háy Gyula" fedőnévvel. „Foglalkoztatási vonala: írók, ellenforradalmárok." Beszervezési dossziéjának száma B. 121001 volt. 1964-ben - miután Budapestre költözött - átvette a kulturális elhárítás, a BM III/III-5-a osztályáról Gyarmati András rendőr százados. Ettől kezdve fedőneve: „Szűcs Ferenc". Tíz évig dolgozott - kartonja szerint - a politikai rendőrségnek. Indoklás, ok megjelölés nélkül 1971. szeptember 8-án irattározták anyagát, kódszáma alapján kizárt személyként. M-dossziéjából az is kiderül, hogy 1960. április 14-től hálózati beszervezéséig társadalmi kapcsolatként foglalkoztatták Pécsett.

Baranyában pozitívan értékelték állambiztonsági tevékenységét. Mielőtt átadták Budapestnek, Nagy János rendőr őrnagy, a politikai rendőrség osztályvezető helyettese összefoglaló jelentésében 1963. december 10-én így minősítette „Háy Gyula" titkos informátor munkáját:

„...beszervezése óta az írók és művészek területén volt foglalkoztatva. Részére megszabott feladatokat igyekezett tudásához mérten mindenkor végrehajtani. Jelentései túlnyomó részben értékesek voltak, melyeket az operatív munka során fel tudtunk használni. A találkozókról való távolmaradását mindenkor előre bejelentette. A kapcsolattartás során a legmesszebb menő fegyelmezettséget tanúsított. Véleményünket több esetben egy-egy feladat megoldásán túl magánéletére vonatkozóan is kikérte."

Amatőr járatlanságára jellemző, hogy két évig (1960. április 14 - 1962. április 21) saját nevén írja jelentéseit, kapcsolattartó tisztjei ezt hol kihúzzák, hol meghagyják.

1960-ban kelt első jelentéseiben megdicséri a tehetséges Bertha Bulcsút, mert egyértelműen a szocializmus híve, ellenben Kiss Dénes, akit 56-ban Pécsett „elkapott a hőzöngés", most Pesten, az Élet és Irodalomban megjelent verseivel „korábbi hibáit igyekszik jóvá tenni." Csorba Győzőt a legjelesebb pécsi írónak tartja, munkás családból származik, „...politikai szempontból megbízhatónak tartom...", „...hogy én író lettem, azt elsősorban az ő kemény, megalkuvás nélküli kritikáinak köszönhetem." Bezzeg lesújtó véleményt ír - Szántó Tibor információi alapján - Pál Józsefről, aki nyilasként 45-ben Nyugatra menekült, 56-ban ellenforradalmi újságot szerkesztett Zalaegerszegen Rákosi Gergellyel, ezért azonban később a felelősséget teljesen Rákosira hárította, aki börtönbe került, ő pedig elköltözött Pécsre. (Az alosztályvezető belső utasítása: Rákosit ki kell hallgatni Pál ügyében, Pált feltétlenül feldolgozás alá kell vonni. Vizer István r.szds.)

Örsi 1957-ben vizsgálati fogsága idején a pécsi megyei börtönben egy zárkában volt a zalaszentgróti Belinszky Barnabással. Beszámol találkozásukról, s úgy látja, hogy erdőirtással foglalkozó egykori cellatársa „Jó anyag az ellenségnek, de ha távlatokat látna a maga számára, be tudna illeszkedni a mi társadalmunkba is, ...ha kötöttségei hozzánk erősödnek, átlagon felüli hasznos állampolgár lehetne." (A Politikai Nyomozó Osztály alosztályvezetője: „Gyutai elvtárs. Örsivel való foglalkozás jó és helyes, ezt tovább kell folytatni. Gondolkodni kellene Belinszky ügyében, mit lehetne csinálni, nem-e (sic!) lehetne esetleg felhasználni op. szempontból, természetesen úgy, hogy továbbtanulását elintézzük." Vizer r.szds. )

Dr. Farkas Ottó, a pécsi színház adminisztrátora jellegzetesen 'úriember', jóbarátja Halmos László főkönyvelő volt őrnagy, akinek lakására több iskoláskorú gyermek jár illegális hittan oktatásra, akiket egy pap tanít havi negyven forintért." (Pécs, 1960. nov.25.)

Tánczos Tibor a Pécsi Nemzeti Színház tagja, akinek az 1956-os ellenforradalmi események után kellett átmenetileg Pécsről eltávoznia, 1945 előtt aktív repülőtiszt volt. Az 1956-os események alatt a színház egyik hangadó személyisége. Az 1960-61-es évadban tért vissza a színházhoz, ahol általában bizalmatlanul fogadták, mert még 1956-ban elterjedt róla, hogy a miskolci rendőrségi anyagot átvizsgáló ellenforradalmárok az 'ÁVO beépített embereinek listáján olvasták a nevét.' Jelenlegi magatartásában csak általános hőzöngés tapasztalható. Gúnyos megjegyzései azonban nem kapnak visszhangot, mert a fenti feltételezés alapján legtöbben provokációnak tartják ezeket a megjegyzéseket. Ismerősöm egy ízben hallotta Táncos következő kijelentését: 'Ha még egyszer 56 lenne, nem lennék olyan ostoba, mint voltam, mert vagy kaszálnék, vagy azt csinálnám, amit valamelyik rokonom, aki meggazdagodott azokban a napokban és lelécelt." (Pécs, 1961. márc.30.)

 

Kiesnek az eszmei és művészi ellenőrzés alól"

 

Az 1956-os ellenforradalom után végbement konszolidációs folyamat során a feloszlatott régi írószövetség helyett megalakult az új írószövetség és annak pécsi csoportja. Öt tagja van, akik már a régi írószövetség tagjai is voltak: Csorba Győző, Pákolitz István, Pál József, Örsi Ferenc és a Kaposváron élő Takáts Gyula. A fentieken kívül kb. még 20-25 ember él Pécsett és Baranyában, aki írással foglalkozik.

Az Írószövetség mellett a Jelenkor folyóirat szerkesztősége fogja össze az itt élő írókat. A lapot jelenleg Tüskés Tibor szerkeszti. Színvonala magas, ugyanakkor politikailag bizonyos urbánus alapokon fejlődő egzisztencialista ráhatás érződik a lap összképén. Nagyon jó hatású volt az elmúlt hónapokban az írók találkozása a megyei pártbizottság I. titkárával...és a megyei tanács elnökével... Vannak olyan személyek is, akik óvakodnak a nyílt állásfoglalástól, javarészt az irodalmi élet periférikus műfaját művelik, csak lebegnek az irodalomban, várják a kialakuló helyzetet és csendben, javarészt családi környezetben pesszimizmust árasztó hangokat hallatnak. Ilyenek Pécsett: Rajnai László, Pál József, Futaky Hajna és a nemrég Budapestre költözött Szász István. Nehezíti a kibontakozást a Nyugatról jelentkező erős egzisztencialista hatás... a modernista törekvések zűrzavara... az írói utánpótlásnál a nyugati határok érvényesülnek, ízlésük általában az absztrakt festészettől az elektronikus zenéig terjed és mivel nincs kapcsolatuk az írószövetséggel és a Jelenkorral teljesen kiesnek az eszmei és művészi ellenőrzés alól. Magatartásukban valamiféle értelmiségi ellenállás érződik...

Összegezve az elmondottakat: a pécsi írók magatartását bizonyos passzivitás és bizonytalansággal párosuló határozatlanság, állást nem foglalás jellemzi. Az írók közül némelyek -Csorba Győző, Várkonyi Nándor, Bárdosi Németh jános - régi írói tekintélyük alapján általános érvényű dolgokkal foglalkoznak nyilvánvaló és határozott állásfoglalás nélkül. Mások még ki nem alakult írói arcélük keresése közben bele-bele tévednek a modernista alkotások útvesztőjébe: Mikolik Zoltán, Lázár Ervin, Szén István." (Pécs, 1962. máj. 9.)

 

Tudomásomra jutott ... révén, - aki jelenleg a budapesti Petőfi Színházban dolgozik -, Ungvári Tamás azon kijelentése, hogy a közvéleménynek egyes művek és egyes emberek megítélését (irodalmi és művészeti síkon) az a húsz ember dönti el, akik minden héten kétszer találkoznak a Hungária kávéházban és ott beszélik meg, hogy kit kell megbuktatni, futtatni, agyonhallgatni, stb. és ezek minden protokolon kívül és felül állnak és saját szempontok szerint ítélkeznek. Reményem van arra, hogy ennek a 20 embernek a névsorát a közeljövőben megszerzem." (Pécs, 1963. febr.1.)

„Háy Gyula" részletesen elemzi a fiatal költők januári pécsi konferenciája kudarcának okait, az új és régi tűztáncosok személyeskedő nemzedéki vitáját, benne Arató Károly, Csanádi János, Kalász Márton, Gerelyes Endre, Soós Zoltán, Csoóri Sándor, Mezei András, Györe Imre, Juhász Ferenc és Nagy László szerepével.

„Háy" fn. ügynök 1963. augusztus 10-én szóbeli üzenetet küldött Dr. Nemes Alajos r.alez. főkapitány elvtárssal részemre, hogy filmjének forgatása miatt (Tenkes kapitánya) néhány héten keresztül vidéken, illetve Budapesten tartózkodik. Hazaérkezése után telefonon jelentkezni fog. „ (Nagy János r. örgy. Politikai osztályvezető h., 1963. augusztus 13.)

A politikai rendőrség bevált gyakorlata volt, hogy egyik ügynökével ellenőriztette a másikat. Örsi is kapott ilyen feladatot. Előbb 1963 nyarán balatonszemesi nyaralása során, később többször felkereste Timkó Imrét, a budapesti hittudományi főiskola tanárát és igyekezett bizalmába férkőzve információkat szerezni egyebek között a II. Vatikáni Zsinat eseményeiről, a magyar felső papság személyi viszonyairól, egyesek karrier törekvéseiről. „Háy Gyula" természetesen nem tudja, hogy Timkó Imre, a későbbi görögkeleti püspök 1955 óta szolgálja az állambiztonságot titkos munkatárs minőségben, „Kiss János" fedőnév alatt. Az egyházi elhárítás (III/III-1-c) egyik sikeres és roppant termékeny módon jelentő hajdúdorogi oszlopa példátlanul amorális felfogásával, haláláig, 1988-ig a hatalom legnagyobb megelégedésére ártott a tisztes hívők ezreinek. „Háy" jelenti 1963. augusztus 18-án: Timkó „Mindszentyvel kapcsolatban elmondta, hogy ez a Pehm József, aki sváb ember, hogyan vindikálja magának Magyarország legfőbb közjogi méltóságát. Szerinte Mindszenty akadályozója az egyház és az állam közti jó kapcsolat létrejöttének, s adná az Isten, hogy valahogyan eltávozzon Magyarországról." „Háy" és „Kiss János" szimpátiája kölcsönös volt egymás iránt, kellő elismerésekkel, meghívásokkal és találkozásokkal - ahogy ez a jelentésekből is kiderül.

 

Jobbra tarts, balra előzz!"

 

1963. szeptember 15-től Örsi az MTV belpolitikai rovatának munkatársa, Budapestre költözése után átveszi Gyarmati András r. százados a BM III/III-5-a osztályról, ide tartoztak a kiemelt objektumok (tv, rádió, újságok). Azt a feladatot kapja, hogy: „Figyelje kritikus szemmel a TV-t, elsősorban a művészeti osztályt, abból a szempontból, hogy a fellazítás, a polgári hatás kiken keresztül kap lehetőséget a megjelenésre."

Örsi új fedőnevével („Szűcs Ferenc") először a legszembetűnőbb jelenségről jelent: nagy a szervezetlenség, a káosz, a párhuzamosság, rivalizálnak a legfőbb vezetők („Haynal és Kulcsár elvtársak"), az alattuk levő vezetők pedig helyezkednek, igazodnak, „Kire jobb tenni"; ugyanakkor a gazdasági terület és a műsorkészítő osztályok között sincs összhang.

A drámai osztály vezetője a művészeti igazgatóval kapcsolatban elmondta, hogy nem hajlandó kiszolgálni annak igényeit, mert azok nem takarnak mást, mint különböző baráti összeköttetéseknek az ápolását, különféle polgári beállítottságú baráti körhöz tartozóknak a bevonását a TV munkájába. Ilyen baráti vagy érdekkapcsolat Ungvári Tamás, Mátrai Betegh Béla, Görgey Gábor és mások..."

A közelmúltban találkoztam Ungvári Tamással, aki elmondta, hogy a TV-ben a kultúrpolitikai rovatban egy adást állított össze, mely az elmúlt színházi évad értékelését tartalmazta. Kíváncsi, hogy miként fogadják hivatalos helyen, mert 'megcsináltuk azt, hogy a hivatalos értékelés helyett most mi értékeltük a darabokat, az előadásokat, a színészeket, vagyis mi osztottunk Kossuth-díjakat, a mi értékrendünk szerint és ez nem azonos a hivatalos értékeléssel." Gyarmati százados értékelése: „A jelentés értékes, Ungvári Tamás minden alkalmat megragad arra, hogy a hivatalos véleményekkel ellentétben a polgári körök álláspontját, véleményét propagálja." (1964. május 12.)

 

Az elmúlt évben a TV drámai és művészeti műsoraiban sajátos jelenség észlelhető. Szinte azt a formuláját választják az előrejutásnak, amit a „Jobbra tarts, balra előzz!" szabály jelent. Jobbra: klasszikusok felelevenítése és kísérletezés címén politikamentes vagy többé-kevésbé egzisztencialista hangvételű műsorokat adnak. Gyakori - kivált szórakoztató műsoroknál - az állásfoglalás (a leghalványabb állásfoglalás!) nélküli kozmopolitizmus. Balra: módszeresen adagolják a pedigrés baloldaliakat mint drámai menüt irodalmi műsorokban és így a jobbra tartás mellett, mire az feltűnne, masszív baloldali biztosítékokat tartalékolnak. A drámai osztály személyi állománya az utóbbi időben polgári szemléletű írók bevonásával bővült (Thurzó Gábor, Mészöly Dezső, Karinthy Ferenc és az újabb munkatársak) akik kétségtelenül kulturáltak és tájékozottak, de szemléletük vagy esztétizáló, vagy üzleti és nemegyszer cinikus. Büffé-suttogásból arról is hallottam, hogy a Művészeti Igazgatóságon belül bizonyos hatalmi versengés folyik Szinetár Miklós és Dobos István között, suttogják, hogy Szinetár előbb-utóbb elmegy a Tv-től és a posszibilis utódjelölt Dobos." (1964. szept.18.)

Átszervezéssel kapcsolatos kérdések: az utóbbi napokban a Tv 65. átszervezésével kapcsolatban hallottam, hogy Fellegi Tamást szándékozzák megbízni a szórakoztató rovat vezetésével. A kultúrpolitikai rovat vezetésével kapcsolatban Görgey Gábor neve merült fel." (1965. január 18.) Gál Ferenc r. szds. megjegyzése a III/III-4-a alosztályon, ahova időközben „Szűcs Ferenc" ügynök átkerült: „Görgey Gábor Ungvári Tamás liblingje, a New-York kávéházi asztaltársaság tagja. Esetleges kinevezése a TV vonalát tovább rontaná."

 

„Szűcs" jelent Horváth Ádámról, a művészeti osztály rendezőjéről, beszámolva rangos családi származásáról, megemlítve, hogy „baráti köréhez tartozik Karinthy Ferenc és Ungvári Tamás is"

 

„... a zsidók és a németek csináltak mindent"

 

Ügynökként néha kimozdul a Tv épületéből - saját elhatározásából vagy megbízásból - , így jelent például Reismann János fotoriporterről, a „Tükör" főmunkatársáról, akit 1955 óta ismer, tudva a hazai és a nemzetközi munkásmozgalomban szerzett gazdag tapasztalatairól, a Szovjetúnióból 1938-ban történt kiutasításáról, itthoni 5 éves börtönbüntetéséről.

Reismann Jánost rejtélyes egyéniségnek tartom. Múltja kalandos sokrétűségéből csak esetenként említ részleteket, de ezek a részletek elsősorban irodalmi nagyságokkal való barátságának történetéhez kapcsolódnak. Politikailag állandóan marxista terminológiákkal érvel, de meglehetősen sajátos egyéni értelmezés szerint. Gondolkodásmódjának találóan jellemző megnyilatkozása az a kijelentése: 'ebben az országban a zsidók és a németek csináltak mindent."

Örsi arról is tájékoztatja az állambiztonságot, ha ő saját maga szidja a rendszert. „...június 12-én este Siklóson találkoztam Trechler Lászlóval és Körmendi Lajossal, akikkel az 1956-os események felszámolása során a börtönben voltam együtt. Az italozással egybekötött esti beszélgetés, amely kezdetben közös börtönélményeinkből alakult ki, a későbbiek folyamán egyöntetűen a jelenlegi helyzet erőteljes bírálatává, mondhatnám 'gyalázásává' fajult..." (1965. aug.12.)

Érdeklik az aktuális közéleti, társadalmi események, jelenségek. „...az utóbbi időkben egyre gyakrabban fordul elő, hogy párttagsági könyveiket a párttagok beadják és kilépnek a Pártból. Állítólag azzal az indoklással: 'nem ebbe a pártba léptünk be annak idején.' Koós Béla (az Államvédelmi Hatóság volt párttikára, a jelentés idején az MTV felelős beosztású vezetője, - megj. i.cs.) beszélte el, hogy Borsod megyében 'meleg a helyzet', a közelmúltban a normarendezéssel kapcsolatban 'vad sztrájk' volt, ahol kommunista ellenes megnyilatkozások is voltak." (1965. nov.10.) Aggasztja a kínai-szovjet pártviszály is, ami csak az amerikaiaknak kedvez, ezzel kapcsolatban televíziósok (Bokor Péter, Bilka Pál, Endrődi Sándor) véleményét is jelenti.

Az ügynök felhívja a figyelmet arra, hogy M. M. a népszerű riporter-műsorvezető nő, akinek férje az MSZMP KB munkatársa a műsoraiban elhelyezett burkolt reklámokért pénzt és ajándékokat fogad el nagy cégektől, vállalatoktól, Á. Istvánné rendező jelentette is ezt András Endre belpolitikai rovatvezetőnek, de Randé Jenő főosztályvezető bizonyítottság hiányában lezárta az ügyet. (1967. ápr.6.) Ráadásul a népszerű sztárt is behálózta Dr. V. Gy., aki gyanús nyugatnémet koprodukciós kapcsolatokba igyekszik berángatni és utaztatni ismert televíziósokat, így H.Á.-t és V.J.-t is . (Az állambiztonság értékelése: „Dr. V.Gy. ügyében már több jelentést kaptunk, mely szerint nevezett alaposan gyanúsítható azzal, hogy az NSZK. TV részére kiajánlja azokat a magyar TV alkalmazottakat, akiknek köze van a műsorpolitika alakításához. A jelentésben felmerült személyek V. révén már szoros kapcsolatban vannak az NSZK.TV.-vel (sic!), anyagilag is kompromittálta őket. Feladat: Az informátor feladatul kapta, hogy lehetősége figyelembevételével közelítse meg V.-t úgy, hogy V. ismét ajánlatot tegyen a nyugatnémet TV-vel való együttműködésre. Intézkedés: Dr.V. ügyében operatív tervet dolgozunk ki." Cseri János r. örgy.

 

A „polgári csoportosulás" módszerei

 

Mielőtt Örsi 1968 elején távozna a televíziótól a „Pajtás" újsághoz, tájékoztatást ad az állambiztonságnak az intézményben uralkodó lehetetlen állapotokról.

A TV-ben az általános hangulatot a Gódor - Gellért és Fellegi viszály lezáródásának értékelése határozza meg. Konkrétan: az elnökhelyettes nem mert az őt lejárató hangulatkeltésre és támadásokra visszavágni, tehát pozíciója gyenge, ereje sem volt hozzá a másik oldal jó kapcsolatai miatt, amiből az következik, hogy elvesztette a játszmát és már csak idő és forma kérdése, hogy mikor és miként távozik a Tv éléről."

Az ügynök leírja „a polgári csoportosulás" módszereit: 1., El kell hitetni az MRT elnökével, Tömpe elvtárssal, hogy Gódor a helyére tör. 2.,Továbbá azt is, hogy Gódor elnökhelyettes önállósítani akarja a televíziót, ezért el akarja szakítani a rádiótól, s ezzel megszűnne az MRT. 3., Gódor et. intézkedéseinek kigúnyolásával, személyének lejáratásával párhuzamosan le kell váltani, fel kell őrölni az őt támogató munkatársakat. Lehetetlenné teszik Randét, leválasztják Gódorról Fazekas (gazdasági igazgató) és Kerpel (műszaki igazgató) elvtársakat. Azt kell terjeszteni, hogy „Gódor bukott ember". Majd így fejezi be „Szűcs Ferenc" a jelentését: „Ebből következik, hogy új helyezkedések történnek, ahelyett, hogy a műsorokra koncentrálnák az energiákat. A műsorok másodlagossá válnak, mert egymást keresztező ítéletek teszik bizonytalanná a még jóindulatú műsorkészítőket is."

Távozása után Örsi 1971-ig szolgálja az állambiztonságot úgy, hogy jelentéseiben időnként visszatér a televízióba. Emlékezetesen jelent például Gömöri Endréről, a Magyarország munkatársáról, Farkas István külsős rendezőről, a MAFILM dolgozójáról, dr. Bernard Dániel párizsi idegenvezetőről és annak budapesti öccséről: Dési Márton nyugdíjas vállalati igazgatóról, s fontos információkat ad arról a vacsoráról, mely 1969. április 21-én volt a Fészek Klubban Vas Zoltán és felesége, Kellér Dezső és felesége, Dobos István, Tarr Ferenc debreceni színházigazgató és Kincses József zeneszerző részvételével.

Dossziéjának lezárása előtt, 1971. június 26-án a BM III/III-4-a alosztályán Bolovits György r. hdgy. a következőket írja értékelésében:

„A jelentések alapvetően az írók, művészek személyével, magatartásukkal kapcsolatosak. Kisebb része a tájékoztatás és hírközlés területén dolgozó egyes személyek magatartását, a jelentősebb hazai és nemzetközi eseményekkel összefüggő hangulati megnyilvánulásokat tartalmazzák. Az általa adott jelentéseket értékelve megállapítható, hogy azok többségében általános tájékoztató, informatív jellegű jelentések, amelyeket az operatív munka során az állambiztonsági szervek érdeklődési körébe tartozó személyek magatartásának, tevékenységének figyelemmel kísérésére, ismereteink bővítésére fel tudtunk használni. Az informátor több oldalúan ellenőrzött, megbízható kapcsolat. A jelentéseiben foglaltak szükség esetén a továbbiakban is felhasználhatók. A dosszié tartalma, annak irattárba helyezése után két év múlva megsemmisíthető."

A Tenkes kapitányának írója nem tudhatta, hogy dossziéját nem semmisítették meg, s hogy azt 2005-ben egy kutató megtalálja, majd 2011-ben közzé teszi. Ámbár, ha hallgatok rá, már korábban is megtehettem volna ezt.

 

Dr. Ilkei Csaba

tudományos kutató

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 166
Tegnapi: 427
Heti: 1 422
Havi: 4 210
Össz.: 1 043 843

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: ÖRSI FERENC A LABANCOK BESÚGÓJA VOLT - Dr. Ilkei Csaba
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT - © 2008 - 2017 - leleplezo.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »